Ivararány manipuláció madaraknál = Sex ratio adjustment in birds

Számos vizsgálat szerint az utódok ivararánya függ a szülői és környezeti minőségtől. A szülői viselkedés szerepét azonban még nem vizsgálták. Kimutattuk, hogy az agresszívabb örvös légykapó apáknak több tojó utóda van. Ezt magyarázhatja azon eredményünk, ami szerint a hím fiókák ugyan nagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek, de rossz körülmények között rosszabbul fejlődnek, mint tojó testvéreik. Kimutattuk azt is, hogy bár az utódok ivararánya függ az aktuális körülményektől, vannak tojók, melyek egész életük során inkább hím, mások inkább tojó utódokat hoznak létre. A nagyobb tojók inkább hím utódokat produkálnak. Kék cinegéken végzett vizsgálataink eredményei szerint ennél a fajnál a hímek színezeti bélyegei és a tojók kora korrelál az utódok ivararányával. Továbbá kimutattuk, hogy a költéskezdés ivararányra gyakorolt hatása függ a környezeti körülményektől, ami arra utal, hogy a korábban megfigyelt populációs különbségek adaptívak is lehetnek. Kutatásaink alapján a kortikoszteron önállóan nem szabályozza az utódok ivararányát, ugyanakkor szintje összefügg a hímek és tojók morfológiai tulajdonságaival a fiókanevelés alatt. Kimutattuk, hogy az összefüggések egy részét a szülői minőségtől függő etetési aktivitás magyarázhatja. Végül, eredményeink szerint, a viselkedési bélyegekre történő szelekció hatására az egyedek nyugalmi kortikoszteronszintjében is különbségek alakulhatnak ki, a stressz-indukált szintek azonban függetlenek voltak a viselkedési tulajdonságoktól. | Several studies had found correlations between brood sex ratio and measures of parental or environmental quality. However, none of these studies had investigated the relationship between behavioural traits and sex ratio. We showed that more aggressive male collared flycatchers have more female offspring. This relationship may be explained by our results showing that male nestlings develop slower under poor conditions even though they have a faster growth potential under good conditions. We also showed that though females seem to vary their broods’ sex ratio according to the current conditions, this sex ratio is constrained by intrinsic female quality. For example larger females produce more male offspring. In blue tits, we showed that male colour traits and female age correlated with brood sex ratio. Furthermore, we found that the seasonal shift in sex ratio depends on environmental quality, suggesting that differences in patterns of sex ratio between populations can be adaptive. Our result do not support the hypothesis that brood sex ratio is determined by corticosterone per se, however corticosterone levels correlated with male and female morphology during chick rearing. We showed that some of these correlations can be explained by parental quality dependent feeding effort. Finally, we found that selection for behavioural traits may lead to differences in baseline corticosterone levels, however, stress-induced levels proved to be independent of behavioural traits

Sex ratio adjustment in birds

Számos madárfajnál kimutatták, hogy a fészekaljak ivararánya nem véletlenszerű, hanem a szülői vagy környezeti tulajdonságok függvényében változik. Az ivararány manipuláció néven ismert jelenség magyarázatára számos elméletet dolgoztak ki. Ezek szerint az ivararány manipuláció azokban az esetekben alakulhat ki az evolúció során, amikor a hím és tojó utódok túlélése, várható szaporodási sikere vagy felnevelési költsége eltér. Bár számos korrelatív és néhány kísérletes vizsgálat is támogatja ezeket a hipotéziseket, az ivararány manipuláció máig vitatott jelenség. Ennek oka, hogy sok esetben a várakozásokkal ellentétben nem sikerült ivararány manipulációt kimutatni, továbbá, hogy az eredmények gyakran különböznek egy faj különböző populációi, vagy a különböző vizsgálati évek között. Cikkünkben részletesen tárgyaljuk az ivararány manipulációt magyarázó elméleteket és a jelenség kimutatásával kapcsolatos problémákat, illetve kitérünk a jelenség természetvédelmi jelentőségére is

Dynamics of multiple sexual signals in relation to climatic conditions

Question: Can trait-specific phenotypic plasticity in response to annual environmental variation lead to changes in the strength of sexual selection through the relative expression of sexual ornaments at the population level? Data description: We recorded breeding dates and the sizes of white forehead and wing patches of male collared flycatchers (Ficedula albicollis) from 1998 to 2005 in a nestboxbreeding population in the Pilis Mountains, Hungary. As environmental predictors, we used the North Atlantic Oscillation (NAO) index and local weather data, classified as direct or indirect effects relative to the moult of the given ornament. Search method: First, we used general linear mixed models to assess environmental effects on the within-individual changes and absolute yearly sizes of forehead and wing patches. We then used similar models to determine whether the relative sizes of the two plumage traits at the population level varied among years. Finally, we used multiple regressions to establish if the relative yearly expression of an ornament affected standardized sexual selection gradients on this ornament in the given year. Conclusions: Within-individual changes in forehead and wing patch size were predicted by the climate of their moulting season (winter and summer, respectively). There was also an indirect effect of previous winter climate on changes in wing patch size. Environmental effects on the absolute expression of ornaments at the population level followed the within-individual patterns. The relative population-level expression of forehead and wing patches fluctuated significantly among years. Sexual selection on a given ornament increased with its relative expression in that year

Triparental care in the collared flycatcher ( Ficedula albicollis ): Cooperation of two females with a cuckolded male in rearing a brood

Certain predominant forms of mating and parental care systems are assumed in several model species among birds, but the opportunistic and apparently infrequent variations of “family structures” may often remain hidden due to methodological limitations with regard to genetic or behavioral observations. One of the intensively studied model species, the collared flycatcher (Ficedula albicollis), is usually characterized by social monogamy with polyterritorial, facultative social polygyny, and frequent extrapair mating and extrapair paternity. During a brood-size manipulation experiment, we observed two females and a male delivering food at an enlarged brood. A combination of breeding phenology data (egg laying and hatching date), behavioral data (feeding rates) from video recordings at 10 days of nestling age, and microsatellite genotyping for maternity and paternity suggests a situation of an unrelated female helping a pair in chick rearing. Such observations highlight the relevance of using traditional techniques and genetic analyses together to assess the parental roles within a population, which becomes more important where individuals may dynamically switch from their main and presupposed roles according to the actual environmental conditions